39.fejezet

Brigi szemszöge*

A kórházban ébredtem. Az első ami eszembe jutott, hogy hol vannak most azok akikről mindig jó tudni, hogy merre járnak. Ebbe a kalapba nem került bele Skyler, mert ott ült közvetlen mellettem. Nem volt nehéz észrevenni. A kezemet szorongatta, és ráfeküdt. 

Ott szunyókált a kezemen miközben körbenéztem. Mindenféle csövek lógtak, pityogó gépek vettek körül, amiknek a hangja lassan kezdett az őrületbe kergetni. Nyugtalanító volt hallgatni, de még mindig jobb, hogy csipognak. Így legalább biztosan tudom - az őrjítő fájdalommal az oldalamban -, hogy még életben vagyok.

Matthew megjelent az ajtóban. Először csak vártam. Hátha Nóri lemaradt. Még biztosan nem érte utol Matty-t, gondoltam. De percek múlva sem történt semmi.

- Nóri hol van? - kérdeztem. Meglepődtem gyenge hangomon. Pedig számíthattam volna rá.

- Jól van. Semmi baja. - mondta színtelen hangon.

Az Ő hangja miért gyenge? Vagy mitől? Talán nem tetszik neki a látvány, amit egyáltalán nem csodálok. De mégsem tudom elhinni igazán. Nem az a fajta gyerek ami ilyen apróságokon megretten. De az is lehet, hogy ez nem olyan apróság aminek én képzelem...

- Biztos jól van? - úgy éreztem, nem kaptam elég egyértelmű választ.

- Teljesen. Amúgy sincs egyedül. - vonta meg a vállát. Belépett az ajtón majd leült a bal oldali ablak alá a kanapéra. Sky még mindig nyugisan szuszogott a jobb kézfejemen.

- Kivel hagytad egyedül? - enyhe méreg fut át a testemen, és hirtelen mintha hangom se lenne olyan gyámoltalan.

- Ne aggódj. Tuti nem hagyná, hogy akár csak egy hajszála is meggörbüljön.

- Matthew, ne kerülgesd a forró kását, mert rossz vége lesz. - figyelmeztettem ellentmondást nem tűrő hangon.

- Nem akarod tudni.

- Hogy a fenébe ne akarnám megtudni?

- Ne parádézz.

- Nyögd már ki az ég szerelmére.

- Jól van, oké... Justin ott van vele.

Justin. Ez csak egy dolgot jutott az eszembe. Mégpedig azt, hogy Justin akármennyire is vigyázni akar rá, megint össze fogja törni. Ha nincs Justin, és az a számomra még mindig érthetetlen este, akkor Nóri nem lesz elmebeteg. Nem temeti be a bűntudat, és nem ejti foglyul az elméjét.

- Add ide a telefonomat, léci. - kinyújtottam a karomat a mobilom felé, de nem értem el.

- Mi lesz a letolással? - kérdezte Matty, de ennek ellenére segítőkészen felállt és odaadta a telefont.

- Elhalasztjuk.

Felhívtam Zayn-t, megkértem hogy menjen át hozzánk, mert nem szeretném, hogy Nóri kettesben maradjon Justin-nal. Aztán a biztonság kedvéért felhívtam Louis-t és Liam-t is. Talán  paranoiásnak tűnök, de akkor ezt láttam a legmegfelelőbbnek.

***

Másnap megkértem Matty-t, hogy vigye haza Sky-t. Megbeszéltük, hogy visszajön, de amikor 2 óra elteltével újra kinyílt az ajtó, csalódnom kellett. Nem Matthew jött be. Már rég vissza kellett volna érnie. Ha valami bajuk esett én...

Ezt a gondolatot azonnal elhessegettem. Nem idegeskedhetem. Segített megszabadulnom a gondolattól az ismeretlen ősz hajú férfi jelenléte.

- Ugye, maga Brigitta Silver? - kérdezte barátságosan kezet nyújtva.

- Horan, Brigitta Horan. - elfogtam a gesztust és megfogtam öreg, ráncos, érdes kezét.

- Ohh, igen. Elnézést.

- Felejtsük el. Foglaljon helyet. - Skyler helye felé biccentettem.

- Köszönöm - leült és a mappáját az ölébe rakta -, de nem maradok sokáig. Csak azért jöttem, hogy közöljem a férjét határozatlan ideig előzetesbe helyezték. A bíróság valószínűleg nem fogja könnyen megadni magát, így akár börtönbüntetést is kaphat...