38.fejezet

Nóri szemszöge*

Csak áll némán. Mintha a tekintetével próbálna rávenni olyasmire, amire soha nem lennék képes önszántamból ...

Skyler pánikba esett. Nem tudta mi lesz az anyjával. Én sem voltam különb állapotban. De nem sikerült teljes mértékben kimutatnom. Harry jelenléte meggátolt mindenféle érzés tényleges bemutatására. Úgy éreztem, hogy leláncol. Nem tudok moccanni lélekben.

Brigi állapotát sikerült stabilizálni Niall őrizetbe vételét követően pár percen belül. Közölték velem, hogy egy ember mehet vele. Mivel nem volt eszméleténél, nekünk kellett eldöntenünk, hogy melyikőnk megy be vele. Végül Skyler mellett döntöttünk. Matthew azt mondta, hogy a kiszámíthatatlan viselkedésem nem jön jól egy ilyen helyen. Ő pedig nem akart különösebben menni.

Úgy éreztem, hogy én vagyok az aki visszatartja. Aki miatt nem megy el, mert úgy gondolja, hogy pesztrálnia kell engem. Pedig tudok vigyázni magamra....

- Te is mehettél volna. - mondtam halkan, amikor a mentősök összecsomagoltak, magukkal vitték Brigit és Sky-t, és elhagyták a házat.

- Na persze. És akkor mi lesz veled? - a kanapén ülve néztem ahogy fel s alá járkál. Az ideg járt benne.

- Te is tudod, hogy nem vagyok kisgyerek.

- De olyan szinten vagy... - világosított fel.

Ezen elgondolkoztam egy percig, de azonnal lemondtam a "megfejtemMattyszavait" kísérletről, mert tudtam, hogy úgy sem tudok rájönni mit akart mondani.

- Mi történ? - kérdeztem végül. 

Bár itt voltam, láttam  felfordulást és éreztem a feszültséget, nem sikerült kiderítenem, hogy pontosan mi is volt a probléma ami ekkora port kavart. Sem a jelenetekből, sem a jelen lévők szavaiból nem sikerült hasznos információt kiszűrnöm.

- Brigi és Niall veszekedtek... - kezdett bele halkan Matthew. - Lejöttem, hogy keresek valami esti nasit, amit filmezés közben Slyler-rel elrágcsálhatunk. Bementem a konyhába... Niall ökle Brii arcán ért célba. Brii a földre roskadt... Mintha téged, meg aput láttalak volna. Hirtelen nem láttam Brigit, nem láttam Niall-t. Csak téged és apát... Odarohantam, hogy leszedjem "rólad apát".. De nem tudtam, nem találtam Niall-ön fogást. Csak rugdosta Brigit. Ordítottam, Niall ordított, Brigi fájdalmában felkiáltott és könnyek hulltak a szeméből. Aztán megjelent Sky. Ordítottam neki, hogy mennyen innen, de csak sírt és odaszaladt Brigihez. Niall figyelme megingott. Elrántottam, de visszalépet és gyomorszájon rúgta Brigit, majd visszafordult felém és verekedni kezdtünk. Addig addig, hogy sikerült kitaszítanom a nappaliba. De Brigi kivánszorgott, utánunk jött és azt kiáltotta, hogy ne bántsam. Újra megjelent Skyler is. Ekkor már sikerült magam alá temetnem Niall-t. Skyler hiába kiabált, nem tett semmit. Hívta a rendőrséget... Nemsokkal később te is itt voltál... - nem szóltam közbe amíg mesélt. Egyrészt végig akartam hallgatni, másrészt pedig a fájdalom ami kiült az arcára égette a szememet. Azt akartam, hogy minél hamarabb eltűnjön. És ha közbe szólok, kérdezősködök csak tovább tart az egész.

Az ajtó még mindig tárva, a friss, esti hűs levegő kedve szerint járkálhat ki-be. De nem csak a levegő: Justin jelent meg az ajtóban...

- Sziasztok. - köszönt halkan és megállt az ajtóban. Mindketten felé kaptuk a tekintetünket. Meglepődve néztük ahogy lezseren álldogál. - Hallottam a ricsajt, de nem akartam zavarni amíg nem javul egy kicsit a helyzet. A zsaruk a frászt hozzák rám.

Matty-vel összenéztünk majd Hazza-ra pillantottam: kezében a késsel visszahátrált a sarokban, és eltűnt.

- Bejöhetek? - kérdezte Justin.

- Gyere. - mondtam bizonytalan hangon. Elindult befelé, mire Matthew a konyha felél vette az irányt.

- Addig feltakarítom a vért amit Brii a konyhapadlóra hányt. - azzal eltűnt.

Justin leült mellém a kanapéra és egy néma percig csak bámultuk egymást.

- Gondolkoztam. - kezdte. - Az az egész... Nem lett volna szabad ezt tennem veled...én...

- Felejtsd el. Már majdnem egy hónapja volt.

- De nem tudom...ahhoz túlságosan jó volt veled, hogy eltudjam felejti ...